A Raspberry Pi, vagy sokaknak Raspi, egy kis méretű, egyetlen lapra integrált aprócska számítógép. Brit tudósok mérnökök fejlesztették ki eredetileg oktatási célokra. Az eszköz Linux alapokon nyugszik, ennek az operációs rendszernek többféle változatát is telepíthetjük rá.
Jelenleg öt típusa van: A Raspberry Pi A, A+,B és B+, és a második generációs Raspberry Pi 2 B.
Az A verziókon még nem található Ethernet (internet) bemenet, ezzel már csak a B és B+ rendelkezik. Mindegyiken HDMI csatlakozó is van, ezzel könnyedén kivetíthetjük a TV-re, vagy monitorra a rendszer képét.
Sok felhasználási területe közül a legkedveltebb az otthoni médiacenter létrehozása, ugyanis a B és B+ verziókon úgy megy az 1080p-s Full HD videó, mint az a bizonyos forró kés a vajon. USB, internet, GPIO és MIPI kamera port is van rajta, tehát tényleg csak a csillagos ég szabhat határt annak, hogy milyen feladatot szánunk neki az életben.
A kezdeti tervezett pár ezer darabos eladás helyett a valós számok 4 millió környékén járnak, így látszik, hogy a Raspberry Pi hamar sok hobbibütykölő (mint Én), tanuló- és profi programozó kedvence lett.
2014-ben például II. Erzsébet királynő személyesen csekkolta le a Raspi-t a Buckingham Palotában...
Bár kezdőknek először ijesztő lehet, üzembe helyezése röhejesen egyszerű. Tápként például egy átlagos mobiltelefon MicroUSB töltője tökéletesen megfelel. Ha csomagban vásároljuk a kütyüt, kapunk hozzá egy memóriakártyát, amin már telepítve vár minket a friss ropogós Raspbian operációs rendszer.
Ezután nincs más hátra, mint előre, neki is kezdhetünk a beprogramozásának.
Figyelem! A közeljövőben a blog irányából nagy mennyiségű információáradat várható a Raspberry-ről, és kiaknázható funkcióiról. Ha eddig nem foglalkoztál alapszintű programozással sem, most garantáltan rá fogsz kattanni. Maradj a közelben.
